Süllő, kősüllő minden amit tudnod kell róluk

Süllő kősüllő különbség: Miben térnek el egymástól? 

A süllő Magyarország egyik legjobban kedvelt ragadozó hala, ami nagy számban megtalálható a Balatonban, tavakban és folyóvizekben egyaránt. A horgászok kedvelt célpontja - akár műcsalival (wobblerre és gumihallal),  akár fenekezve is kifogható.

A süllő

A süllő (Sander lucioperca) a sügérfélék családjába tartozik. A teste erősen megnyúlt, oldalról lapított, feje nagy, ahogy a csúcsba nyíló szája is, felső állkapcsának a vége eléri a szem hátsó vonalát, vagy azon is túl ér. A szájában erős fogak ülnek, amelyek között nagyobb, a többi közül kiemelkedő ebfogak is vannak - lényegében ezek különbözteti meg legjobban a kisebb testű rokonától a kősüllőtől. 

Két hátúszója van, az elsőben 13-17 tüske, a másodikban 19-24 elágazó sugár található. A pikkelyei aprók, a számuk az oldalvonalon 80-100. Az alapszíne zöldesszürke, amit szabálytalan formájú és elrendeződésű sötétebb színű harántsávok mintáznak. Tisztább vízekben gyönyörű ezüst színük is lehet. 

Süllő növekedése

A süllő növekedése számos tényezőtől függ, beleértve a táplálék mennyiségét, a vízminőséget és a környezeti feltételeket. Az optimális körülmények között a süllő gyorsan növekszik, különösen a fiatalkori szakaszban. Az első évben a süllők átlagosan 10-15 cm hosszúságúak lehetnek, azonban a növekedési ütem jelentősen változhat a táplálék elérhetőségétől és a víz hőmérsékletétől függően.

A süllő a harmadik-negyedik évében éri el az ivarérettséget, amikor a testhossza általában 30-40 cm közé esik. Ívása március-április hónapokban zajlik, az ikráit a fák vízbe nyúló gyökérzetére rakja, ezeket a hím a kikelésig őrzi. Az ikrák átmérője 1-1,5 mm, számuk testtömeg-kilogrammonként nagyjából 180 ezer. A növekedés üteme ebben az időszakban is folytatódik, és a megfelelő körülmények között a süllők elérhetik az 50-60 cm hosszúságot is. Nagyon ritka, de előfordul, hogy egyes példányok akár az 1 méteres testhosszt és a 10-12 kg-os testsúlyt is elérik.

A növekedés folyamatosan lassul a hal életkorának előrehaladtával, és a nagyobb méretű egyedek inkább a táplálékban gazdag vizeket kedvelik. (De ki nem? :) ) Az idős süllők lassabban gyarapodnak, mivel energiájuk nagy része a ragadozó életmód fenntartására és a szaporodásra fordítódik. Az idősebb süllők között találhatók a legnagyobb és legértékesebb egyedek, melyek elérhetik a 10-15 évnyi életkort is, bár a természetes környezetben a süllők általában ennél fiatalabb korban pusztulnak el.

 

Süllő tilalom, süllő tilalmi ideje: 
Magyarországon az ívási időszakhoz kötődik a tilalmi időszak, amely március 1-től április 30-ig tart.

Süllő méretkorlátozás:

Méretkorlátozása Magyarországon a halgazdálkodási szabályok szerint a legkisebb kifogható méret 30 cm. Ez azt jelenti, hogy a horgászok csak olyan süllőket tarthatnak meg, amelyek elérik vagy meghaladják ezt a méretet, a kisebb egyedeket vissza kell engedni a vízbe. A méretkorlátozás célja, hogy a halaknak legyen lehetőségük elérni az ivarérettséget és részt venni a populáció fenntartásában, mielőtt kifogásra kerülnének.

Néhány vízterületen a helyi szabályozások eltérhetnek, és lehet, hogy magasabb méretkorlátozás van érvényben, például 35 vagy 40 cm. Emellett a nagyobb méretű példányok – az úgynevezett fogassüllők – különösen értékesek, ezért ezekre külön figyelmet fordítanak a szabályozásokban is, hogy fenntartsák a nagyobb egyedek állományát.

A legjobb süllő csali: 
A legjobb süllő csalik közé tartoznak a különböző műcsalik, mint például a gumihalak és wobblerek, amelyek kiválóan utánozzák a süllő természetes zsákmányát.

A süllőt nagyon sokáig a sügér és a csuka keverékének tartották, manapság azonban minden horgász tudja, hogy egészen más a három halfaj. 

Egész nap eredményesen horgászható. Kora reggeli órákban és sötétedés után magas aktivitás jellemzi.

Könnyű összetéveszteni a kősüllővel!

A kősüllő:

A kősüllő (Sander volgensis) kissé zömökebb, feje kevésbé megnyúlt, a szeme nagyobb, a szája kisebb – a felső állkapcsának a vége legfeljebb a szem közép vonaláig ér. A kősüllő kifejlett példányainak nincsenek ebfogai, és határozottabbak az oldalán a harántsávok. Fontos meghatározó bélyeg a farok alatti úszó is: a kősüllő szemre is keskenyebb úszójában 9–10 osztott sugár van, míg a süllőnél ez az úszó szélesebb, 11–13 osztott sugárral. Lényegesen kevesebb az oldalvonal mentén elhelyezkedő pikkelyek száma is. A növekedése is alatta marad a süllőének: 3-4 éves korában a táplálkozási viszonyok függvényében az átlagos testtömege 20-40 dkg.

A növekedése lassú, az ívási ideje elhúzódó, márciustól június végéig tart, több részletben rakják le az ikráikat. A kősüllő ívását megelőzheti rövidebb vándorlás is az ideális ívóterületeket felkeresésére. Az ikráikat a homokos, kavicsos, köves mederfenéken készített mélyedésekben rakják le. A kősüllő nem őrzi az ivadékait, azok a víz hőmérsékletétől függően 2–3 nap alatt kelnek ki. Az ivadékok kezdetben planktonnal, férgekkel táplálkoznak, később apró halivadékot is fogyasztanak. A kifejlett egyedek már halakkal táplálkoznak, nem válogatnak, szeretik a gébféléket, a keszegfélék ivadékait, a nagyobb testű gerincteleneket, rákokat, férgeket is elfogyasztják.

A kősüllő érzékeny a víz szennyezettségére és oxigéntartalmára, ezért elkerüli a nagyon gyors áramlású, vagy az erősen felmelegedő, iszappal borított, növényzettel sűrűn benőtt, alacsony oxigén koncentrációjú területeket.  

A kősüllő legkisebb kifogható mérete Magyarországon a halgazdálkodási jogszabályok alapján 25 cm. Ez azt jelenti, hogy a horgászok csak olyan példányokat tarthatnak meg, amelyek elérik vagy meghaladják ezt a méretet. A szabályozás célja, hogy biztosítsa a halállomány fenntarthatóságát, és megakadályozza a túlhalászatot, így lehetőséget adva a fiatalabb egyedeknek a növekedésre és az ívásra, ami kulcsfontosságú a populáció megőrzése szempontjából.

Tehát a kősüllő méretkorlátozás 25 cm.

Kősüllő rekord: 
Nem tartozik a legnagyobb méretű halak közé, de ennek ellenére is elérhet figyelemreméltó méreteket. A hivatalosan regisztrált kősüllő rekord Magyarországon 2,75 kg, amely kiemelkedőnek számít ennél a fajnál, hiszen a kősüllők általában kisebb méretűek, és az átlagos testtömegük 20-40 dkg között mozog. Ez a rekord példa arra, hogy megfelelő táplálkozási és környezeti feltételek mellett a kősüllők is képesek jelentős méretet elérni, bár a természetben ritkán nőnek ekkorára.

Kősüllő tilalom, tilalmi időszak: 

Magyarországon ívási időszak alatt tilalmi időszak van érvényben, amely általában március 1-től április 30-ig tart. Ebben az időszakban tilos a kősüllő horgászata, hogy biztosítsák a hal zavartalan szaporodását és az állomány fenntarthatóságát. A tilalmi időszak célja, hogy a kősüllő populációja megfelelően tudjon regenerálódni, és elegendő egyed éri el az ivarérettséget. A tilalom megszegése súlyos következményekkel járhat, beleértve a pénzbírságot vagy a horgászati jogosultság elvesztését.

A édesvízi halak között a süllő húsa az egyik legkedveltebb halhús, ami hazánkban nagyon keresett, a gasztronómiai értékét a legmagasabbra teszik. Konyhatechnológia szempontjából elkészíthető sütőben vagy serpenyőben sütve, párolva, gőzölve, főzve, grillezve, roston sütve. Húsa fehér, kemény, szálka nélküli.

Gazdasági szempontból egyike a természetes vizeink legértékesebb halfajainak. Jelentősége nagy mind az üzemi halászatban, mind a sporthorgászatban. A süllőt 1,5 kg-os koráig süllőnek hívják, az 1,5 kg-os kora feletti példányokat pedig fogasnak vagy fogassüllőnek nevezik.

A ragadozó halak csak rád várnák. Nézz szét fogós wobblereink és gumihalaink között és növeld a fogási esélyeidet!