Jászkeszeg - minden amit tudnod érdemes

A jászkeszeg (Leuciscus idus) hazánk egyik elterjedt őshonos halfaja, amely a folyóvizek és nagyobb tavak lakója. Erőteljes, harcias természete miatt a pergető horgászok számára is izgalmas célhal lehet. Az alábbiakban bemutatjuk a jászkeszeg horgászatával, méretkorlátozásával és tilalmi idejével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Jászkeszeg pergetés – kihívás és élmény egyben

A jászkeszeg pergetve is eredményesen fogható, különösen a melegebb hónapokban, amikor aktívan táplálkozik. Általában kisebb méretű wobblerekkel, körforgó villantókkal és apró gumihalakkal érdemes próbálkozni. A gyors sodrású folyókban és a sekélyebb, köves aljzatú szakaszokon lehetünk a legeredményesebbek. Fontos a megfelelő bevontatási technika alkalmazása, mivel a jászkeszeg rendkívül óvatos hal, amely gyakran csak finoman érinti a csalit.

A jászkeszeg tilalmi ideje és méretkorlátozása

Magyarországon a jászkeszeg fogási szabályozás alá esik, amelynek célja az állomány fenntarthatósága. A hatályos jogszabályok alapján a jászkeszeg tilalmi ideje április 15-től május 31-ig tart, mivel ekkor ívik. Ebben az időszakban tilos kifogni és megtartani. A jászkeszeg esetében méretkorlátozás is érvényben van, így a horgászok csak a minimum 20 cm hosszúságú példányokat tarthatják meg.

Magyarországon a ragadozó halfajokra vonatkozó tilalmi időszakokat alapvetően a 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről, valamint a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet határozza meg. Ezek az úgynevezett fajlagos tilalmi idők országosan érvényesek, és elsődleges céljuk az ívási időszak védelme, hogy a halállomány természetes módon meg tudjon újulni.

Az országos szabályozás tehát egy általános keretet ad: meghatározza, hogy például a csuka, a süllő, a balin, a sügér, a kősüllő vagy a harcsa mely naptári időszakban nem fogható meg. Ezek az időszakok minden nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre érvényesek – alapesetben.

Ugyanakkor nagyon fontos megérteni, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a halgazdálkodásra jogosult (vízkezelő) ennél szigorúbb szabályokat állapítson meg. Ez azt jelenti, hogy egy adott tavon, folyószakaszon vagy vízrendszeren:

• a tilalmi idő hosszabb lehet,

• bizonyos területeken teljes kíméleti zóna kerülhet kijelölésre,

• vagy akár időszakos, eseti korlátozások is bevezethetők.

Erre számos példa van az országban. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. által kezelt Balaton esetében rendszeresen találkozhatunk az országostól eltérő, szigorúbb rendelkezésekkel. Hasonlóan a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség kezelésében lévő Ráckevei (Soroksári)-Duna vagy a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által felügyelt Közép-Tisza vízterületeken is előfordulnak egyedi szabályozások, kíméleti területek és helyi korlátozások.

Az elmúlt években egy új tendencia is megfigyelhető: több vízkezelő igyekszik az ívási időszakot az aktuális időjárási és vízhőmérsékleti viszonyokhoz igazítani. Ennek oka, hogy a klímaváltozás és az enyhébb telek miatt a halak ívása sokszor eltolódik a naptári dátumokhoz képest. Egy melegebb február vagy március például korábbi ívást eredményezhet a csukánál vagy a süllőnél. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a vízkezelők:

ideiglenes tilalmat rendelnek el,

meghosszabbítják a kíméleti időszakot,

vagy bizonyos partszakaszokat teljesen lezárnak az ívás zavartalansága érdekében.

Ez különösen igaz nagy, természetes vízterületeken és intenzíven kezelt folyószakaszokon.

A legfontosabb tehát: az országos jogszabály csak az alap. Horgászat előtt mindig ellenőrizni kell az adott vízterület aktuális horgászrendjét, mert a helyi szabályozás eltérhet – és mindig a szigorúbb előírás az irányadó.

Mielőtt vízre mész:

nézd meg a vízkezelő hivatalos honlapját,

ellenőrizd a területi jegyen szereplő szabályokat,

figyeld az aktuális közleményeket (különösen kora tavasszal).

Ezzel nemcsak a bírságot kerülöd el, hanem hozzájárulsz ahhoz is, hogy a ragadozó állomány hosszú távon fenntartható maradjon.

A jászkeszeg kiváló csalihal?

A jászkeszeget sok horgász kiváló csalihalként is számon tartja, különösen a harcsa- és csukahorgászatban. A kisebb példányok élő vagy döglött csalihalként is hatékonyan használhatók. Erős, mozgékony hal, amely a ragadozók számára vonzó zsákmány lehet. Azonban fontos figyelembe venni a méret- és darabszabályozásokat, és tilalmi időszakban semmiképpen sem alkalmazni csalihalként. Illetve az elő csalihalas horgászatot mi nem támogatjuk. 

Jászkeszeg rekord – mekkora lehet a legnagyobb példány?

A jászkeszeg átlagos mérete 25-40 cm között mozog, de egyes példányok akár 60 cm hosszúságot és 3-4 kg-os súlyt is elérhetnek. A hivatalosan regisztrált magyar rekord jászkeszeg 4,1 kg tömegű volt, amelyet a Tisza egyik mellékágában fogtak.

A jászkeszeg az év hala

A jászkeszeg 2024-ben elnyerte az Év Hala címet, amelyet a Magyar Haltani Társaság választott ki. Ez a megtisztelő cím a faj népszerűsítését és védelmét szolgálja, felhívva a figyelmet a természetes vizeinkben betöltött fontos szerepére.

Összegzés

A jászkeszeg egy izgalmas és sokoldalúan horgászható halfaj, amely pergetve is eredményesen fogható. Fontos betartani a vonatkozó tilalmi időszakokat és méretkorlátozásokat, hogy a faj állománya hosszú távon is fenntartható maradjon. Legyen szó célzott sporthorgászatról vagy csalihalként való felhasználásról, a jászkeszeg mindig értékes zsákmány a magyar vizeken!